A hétfői programok közül a számítógép-kezelési képességeit bemutató bácsi előadás fogott meg legjobban engem. Érdekes volt látni, hogy egy számunkra egyszerű, hétköznapi cselekvés elvégzése milyen nehéz lehet a fogyatékkal élők számára. 

Az elején még kicsit feszengtem, de hála az előadónak, hamar feloldódtam, mivel sokat viccelődött és nagyon vidáman állt ez egészhez. Elmesélte, hogy korábban született, mint az átlag, így az agyában rosszul alakultak ki a mozgásért és a beszédért felelős részek. Iskolába járt, és ott találta ki azt, hogy az orrával ír. Ez a látása biztonságának érdekében nem volt a legjobb döntés, mert hamar szemüveges lett, de ez végül egy jobb megoldáshoz vezetett. A szemüvegéből egy pácát vezettek ki, így tudott gépelni. De nemcsak gépelni, megtanult programozni és weblapot tervezni. A Nem Adom Fel Alapítvány honlapját is ő tervezte, ezeken kívül nagyon sok játékot is készített. 

Engem nagyon megfogott az az optimizmus, ami áradt belőle. Én, ha fogyatékkal élő emberekkel vagyok, folyamatosan egyfajta szomorúsággal keverő együttérzéses érzelmi mixet érzek. Viszont mellette sokszor elmúlt ez, nagyon érdekes volt számomra ez.